"Mert mindenkinek jár egy esély!"

„FONTOS VAGY NEKÜNK”

EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
 

Az Alapítók az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Civil törvény) alapján létrehozták az alábbi Egyesületet.

 I . ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
 
1.1.      Az Egyesület önkéntesen létrehozott, saját belső önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező, politikailag és világnézetileg semleges civil szervezet, amely önálló jogi személyként működik és a jelen Alapszabályban meghatározott cél érdekében szervezi tagsági tevékenységét.
 
2. Az Egyesület célja:
 
2.1.    Az Egyesület működésének célja a Beremend-Villány-Siklós-Harkány térségében a segítségre szoruló személyek, családok számára a helyi szociális háló működésében rejlő anyagi és egyéb segítőerő felhasználásával az élhetőbb élet kialakítása, az életvezetési képesség megőrzése, a szegénység, az elesettség mértékének csökkentése.
2.2.     Az egyesület különös hangsúlyt fektet a térség lakosságának széle körében, de elsősorban a segítségre szoruló személyek szociális, egészségügyi, kulturális-oktatási problémái megismerésére, mérséklésére, valamint a társadalmi esélyegyenlőségük megteremtésére, a reintegráció elősegítésére.
2.3.     Az egyesület célja továbbá az egészségmegőrzéssel, betegségmegelőzéssel, és ennek érdekében a környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztés.
2.4.      Az egyesület céljai megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységeket folytatja: a szociális, életvezetési, mentálhigiénés, és egészségügyi tanácsadást nyújt, illetve segíti az ezekhez való hozzájutást, segít az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutáshoz, jótékonysági tevékenységet, adománygyűjtést folytat.
2.5.     Az egyesület közösségfejlesztő-, szabadidős-, és kulturális programokat, rendezvényeket, képzéseket, és oktatói, ismereterjesztői tanfolyamokat szervez, reklámoz.
2.6.      Az egyesület az érintett hatóságok felé figyelem felhívással él annak érdekében, hogy a térségben szükséges szociális, egészségügyi, kulturális, oktatási, és környezetvédelmi intézkedésekre sor kerüljön, valamint, hogy szociálisan és egyéb okból rászorultakkal kapcsolatban megfelelő döntések szülessenek. Az egyesület a fenti alap célok megvalósítása érdekében együttműködik a helyi önkormányzatokkal, azok intézményeivel, és a helyi civil szervezettekkel.
2.7.     Az egyesület az emberi sorsok, személyes történetek felmérése érdekében humán kutatómunkát végez, esettanulmányokat készít, az eredményeket elemzi, publikálja. A feltárt szellemi és kulturális értékek megmentése, azok ismeretterjesztése érdekében dokumentumfilmet, beszélgetős műsorokat készít.
2.8.     Az Egyesület feltárja a céljai megvalósításához szükséges finanszírozási lehetőségeket - különös tekintettel a kormányzati pénzalapok és egyéb pályázati lehetőségekre –, és projekteket és pályázatokat készít.
2.9.     Az egyesület együttműködik más hazai és külföldi szervezetekkel közös projektek, kutatások lebonyolítása érdekében.
 
 
3.  Az Egyesület elnevezése:
 
„FONTOS VAGY NEKÜNK” Egyesület
 
4. Az Egyesület székhelye:
 
            7800 Nagytótfalu, Kossuth L. u 45.
 
 
           
II. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA, A TAGSÁGI JOGVISZONY KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE, A TAG JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
 
 1.1.   Az Egyesület tagjai:
 
Az Egyesület tagja lehet minden magyar és külföldi nagykorú természetes személy, jogi személy, valamint az, aki egyesület jelen alapszabályában megfogalmazott céljaival azonosul, az alapszabály rendelkezéseit, az esetleges belső szabályzatok előírásait és a közgyűlés határozatait magára nézve kötelezőnek elfogadja.
Jogi személyiségű tag, illetve szervezet esetében a tagsági jogokat és kötelezettségeket a tag törvényes képviselője, vagy az által írásban meghatalmazott személy gyakorolhatja.
 
1.2.    A tagsági jogviszony formái:
 
a.)  Tagok (alapító tagok és a később belépő tagok)
b.)  Pártoló tagok
c.)  Tiszteletbeli tagok
 
            a.)  Az Egyesület tagja az lehet, aki az Alapszabályt elfogadja és megfelel a tagsági viszony létesítésével kapcsolatos feltételeknek.
b.) Pártoló tagok azok a magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek lehetnek, akik az egyesület célkitűzéseit elfogadják, azok megvalósítását legalább a jelen alapszabály szerinti mértékű anyagi eszközökkel támogatják. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. Költségvetési szerv egyesület pártoló tagja nem lehet.
c.) Tiszteletbeli tag az a közéleti, társadalmi tevékenységével kitűnt bármely természetes vagy jogi személy, akinek a munkássága példaképül állatható az egyesület tagjai elé. A tiszteletbeli tagot a Közgyűlés választja meg. A tiszteletbeli tagnak tagdíjfizetési kötelezettsége nem áll fenn. A különleges jogállású tagok az egyesület szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt.
 
2.   A tagsági jogviszony keletkezése:
 
2.1.    Az Egyesületbe belépni szándékozó tag és pártoló tag belépési szándékáról az erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot személyi, illetve cégszerű adatainak közlésével aláírja és az Egyesület Elnökségéhez benyújtja.
2.2.    A tagsági jogviszony azzal az időponttal jön létre, amely nappal az Egyesület elnöksége a belépési nyilatkozat alapján a tag részére írásban igazolja a tag nyilvántartásba vételét. Ez esetben a tagsági viszony létrejöttéhez külön közgyűlési jóváhagyás nem szükséges.
2.3.    A tiszteletbeli tagot az egyesület közgyűlése választja meg. A tiszteletbeli tag tagsági viszonya a megválasztásával jön létre, azzal, hogy a tiszteletbeli tagként megválasztott személy a tiszteletbeli tagságot elfogadja. A tiszteletbeli tag megválasztásáról az Elnök írásban értesíti a megválasztott személyt azzal, hogy egyben kéri elfogadó nyilatkozatát.
2.4.    Amennyiben az Elnökség bármilyen okból nem tartja lehetségesnek vagy kívánatosnak a jelentkező feltételét, úgy erről a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 30 napon belül a jelentkezőt írásban értesíti. A döntéssel szemben a jelentkező 15 napon belül az Egyesület közgyűléséhez fordulhat tagfelvételi kérelmével, amely esetben a felvételről az egyesület legközelebbi közgyűlése dönt, ilyen bejelentés miatt azonban rendkívüli közgyűlést nem kell összehívni.
2.5.     Az egyesület tagjairól, pártoló tagjairól, tiszteletbeli tagjairól az Elnökség nyilvántartást vezet.
 
 
3.   A tagsági viszony megszűnése:
 
3.1.    A tagsági viszony megszűnik:
a.)  kilépéssel
b.)  törléssel
c.)   kizárással
d.)   természetes személy halálával, gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésével
e.)  az Egyesület megszűnésével
3.2.    A tag kilépési szándékát, illetve döntését az egyesület Elnökének írásban köteles bejelenteni. A bejelentés megtételével tagsági viszonya minden további intézkedés nélkül megszűnik, az egyesület és a kilépett tag azonban a tagnak járó esetleges járandóságokkal (költségtérítés, stb.) és kötelezettségekkel ( befizetési kötelezettség, stb. ) a kilépés napjáig terjedően elszámolni tartozik.
3.3.    Az Elnökség törölheti a tagnyilvántartásból azt a tagot, aki a tagsági díjat felszólítás ellenére 30 napon túl nem fizeti meg, valamint a taggal való kapcsolatfelvétel a tag ismeretlen helyen való tartózkodása miatt meghiúsul. A tag törléséről az Elnökség határozattal dönt, amelyről a soron következő közgyűlést tájékoztatja.
3.4.    Az Elnökség határozattal kizárhatja azt a tagot, aki az egyesülethez méltatlan magatartásával súlyosan sérti vagy veszélyezteti az egyesület céljainak megvalósítását, vagy az egyesület hátrányos közvéleményi megítélését eredményező tevékenységet vagy magatartást folytat. Kizárható továbbá az a tag, aki önként vállalt kötelezettségét nem teljesíti és ezzel az egyesületnek kárt okoz, valamint, ha az egyesület elnökének (alelnökeinek) írásbeli meghatalmazása és megbízása nélkül az Egyesület képviseletében eljár, jognyilatkozatot tesz, abban az esetben is, ha ezzel az Egyesültnek közvetlen anyagi kárt nem okoz.
3.5.    Az Elnökség a kizárásról szóló határozatát a döntés meghozatalától számított 15 napon belül közli az érintett taggal, aki a kézhezvételtől számított 25 napon belül a Közgyűléshez címzett, de az Elnökséghez benyújtott fellebbezéssel élhet. Amennyiben a közgyűlés az elnökség kizáró határozatát helybenhagyja, úgy a tag e határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a határozattal szemben - annak törvénysértő volta esetén – keresetet nyújthat be az illetékes bírósághoz.
3.6.    Az Elnökség a kizárást kimondó határozatát a döntés meghozatala előtt, amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján szükségesnek ítéli, a döntést hozó elnökségi ülés keretében meghallgatja az érintett tagot, más személyeket és egyéb információkat szerezhet be. Az érintett tag és más személyek által elmondottakat jegyzőkönyvbe kell foglalni.
3.7.     A tag kizárása tárgyában az elnökség egyéb döntéseinek meghozatalával azonos módon határoz. Nincs helye a kizárásnak olyan cselekmény kapcsán, amely hat hónapon túl történt, a hat hónapos elévülési időt azonban az elnökség részéről történt tudomásszerzés időpontjától kell számítani. A kizárást megalapozó cselekmény elkövetését követő egy éven túl akkor sincs helye a kizárásnak, ha az elnökség erről a cselekményt követő hat hónap után szerzett tudomást.
 
 
4.   A tag jogai:
 
4.1.    A tag jogosult az egyesület közgyűlésén tanácskozási, véleménynyilvánítási és szavazati joggal részt venni, felszólalni, napirendi javaslatot tenni és az egyesületi tisztségviselők megválasztására vagy visszahívására személyi javaslatot előterjeszteni. 
4.2.    Az egyesület tagja az egyesület tisztségviselőjévé választható, s a tisztségviselő választásban részt vehet.
4.3.    Az Egyesület tagja jogosult az egyesület szerveihez, vagy tisztségviselőihez az egyesület bármely ügyében kérdést intézni és arra, hogy kérdésére ésszerű határidőn belül érdemi választ kapjon.
4.4.    Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag - a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén -, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.
 
 
5.   A tag kötelezettségei:
 
5.1.    A tag köteles az Alapszabályban, valamint a közgyűlési határozatban előírtakat betartani, és nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.
 
5.2.    A tag köteles az egyesület Közgyűlése által meghatározott tagdíjat, illetve egyéb vagyoni hozzájárulást a megadott határidőre befizetni. Az alapítók az első éves tagdíj teljes összegét alapításkor befizetik. Azt követő években az éves tagdíjat két egyenlő részletben lehet befizetni. A tagdíj első részlete tárgyév április 15., míg a második részlete tárgyév szeptember 15. napján esedékes. A tagdíj összegét az Elnökség javaslatára a Közggyűlés határozza meg és módosítja.
 
5.3.    Az egyesület pártoló tagjai a Közgyűlés által a rendes tagokra megállapított tagdíjat kötelesek fizetni. A tiszteletbeli tagnak tagdíjfizetési kötelezettsége nem áll fenn. Az egyesültbe újonnan belépő tagok a belépésük évében, belépéskor a Közgyűlés által megállapított - a fentiek szerint reájuk irányadó – éves tagdíj mértékének megfelelő tagdíj egy összegű megfizetésére kötelesek. Ezt követően tagdíjfizetésükre az 5.2. pontban írtak irányadóak.
 
5.4.    A tag az általa önkéntesen vállalt tevékenységet, személyes közreműködést, vagyoni szolgáltatást köteles maradéktalanul teljesíteni, ennek során az elnökséggel, illetve az illetékes tisztségviselővel rendszeres munkakapcsolatot tartani és részére minden lényeges körülményről és megtett intézkedésről haladéktalanul beszámolni.
 
 
III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
 
1.       Az Egyesület szervei:
-     Közgyűlés
-     Elnökség
-          Felügyelő bizottság
 
 
Az Egyesület tisztségviselői:
-     az Egyesület elnöke
-     az Egyesület alelnöke
-     az elnökség tagjai
-          a felügyelő bizottság tagjai
 
 
 
2.         A KÖZGYŰLÉS
 
2.1.    Az Egyesület általános hatáskörű legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.
2.2.    A közgyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg. Szavazati jogát a tag személyesen gyakorolhatja.
2.3.    Minden szavazat egyenértékű, függetlenül attól, hogy a tag önkormányzat, gazdálkodó szervezet, egyéb jogi személy, vagy természetes személy, valamint független a tagok által fizetett eltérő összegű tagdíjtól.
2.4.    A közgyűlés akkor határozatképes, ha a közgyűlés szabályszerű összehívása mellett a szavazati joggal rendelkező tagok több, mint fele jelen van. A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A határozatképes számban jelenlévő tagok számának fele plusz egy szavazat egyszerű szótöbbségnek minősül.
2.5.    A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója       ( Ptk. 685.§. b./ pont ), élettársa a határozat alapján
a.)  kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b.)  bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
         Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
2.6.    A közgyűlés 2/3-os szótöbbséggel dönt az Alapszabály III/ 3. pont ..). pontjaiban rögzített ügyekben.
2.7.    A közgyűlésen adott napirend határozathozataláig bármely tag indítványozhatja, hogy a napirendről a közgyűlés titkos szavazással döntsön. Ilyen indítvány esetén a közgyűlés elnöke köteles először a szavazás módja tekintetében nyílt szavazást elrendelni arra nézve, hogy a napirendről nyílt vagy titkos szavazással döntsön a közgyűlés. A szavazás módjáról a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.
2.8.    Az egyesület évente egy alkalommal rendes közgyűlést tart, amelyet minden év január 1. és május 31. napja között kell összehívni. Össze kell hívni a közgyűlést, ha azt a bíróság elrendeli, illetve az elnökség, az elnök, vagy a tagok 10%-a – az ok és a cél megjelölésével – kéri (rendkívüli közgyűlés).
2.9.    A közgyűlés ülése nyilvános, azon bármely az egyesület tagságán kívüli személy, személyek – tagi jogosultságok nélkül, az ülés zavartalanságának biztosítása mellett – részt vehetnek. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
2.10.  A közgyűlést az Elnök írásbeli meghívóval, a hely, az időpont és a napirend megjelölésével legalább nyolc nappal előre hívja össze. Az egyesületi tagok legalább 21%-a által indítványozott kérdést a közgyűlés napirendjére fel kell venni.
2.11.  A Közgyűlés elnöke ismerteti a napirendi pontot, majd az ehhez kapcsolódó írásbeli és / vagy szóbeli előterjesztést és annak kiegészítését. Ezek után az elnök módot ad a közgyűlés tagi résztvevőinek, hogy észrevételüket, véleményüket, kérdéseiket megtegyék. A napirendi pontról tartott vita az utolsó hozzászólással lezárásra kerül, ezt követően történik a határozathozatal. A vita lezárása és a határozathozatal bejelentése után további hozzászólásnak helye nincs. A szavazás eredményét az “ igen”,” nem “ és   “ tartózkodó “ szavazatok számát a levezető elnök és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért jelenlévő tagok számlálják össze és a jegyzőkönyvvezető rögzíti.
2.12.  A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, a napirendekkel kapcsolatos hozzászólások lényegét, a meghozott határozatok pontos szövegét, hatályát, a határozati döntések szavazati arányát a döntést támogatók és ellenzők számaránya szerinti részletezésben. A napirendekkel kapcsolatos írásbeli előterjesztések, illetve egyéb dokumentumok a jegyzőkönyv mellékletét képezik. A jegyzőkönyvet és a jelentési ívet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezető, valamint a közgyűlésen jelenlévő két tag, mint hitelesítő írja alá.
2.13.  Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlésen a tagok nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, a közgyűlés kitűzött kezdésétől számított 1/2 órán belül változatlan napirenddel, ugyanazon a helyen új közgyűlést lehet összehívni, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak akkor határozatképes a megjelentek számától függetlenül, ha az eredeti meghívóban erről, valamint annak időpontjáról, helyéről tájékoztatták a tagokat. A megismételt közgyűlés egyébként a rendes szabályoknak megfelelően egyszerű és 2/3-os szótöbbséggel hozza meg döntéseit.
2.14.  A közgyűlés levezetője az Elnök, annak távolléte esetén az alelnök.
2.15.  Amennyiben az Elnök az évi rendes közgyűlést a tárgyév május 31-ig nem hívja össze, illetőleg a 2.8. pontban írt rendkívüli közgyűlést 8 napon belül nem hívja össze, úgy a kezdeményezésre jogosult az összehívást saját hatáskörében megteheti.
 
 
3.   A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
 
a.)   Az alapszabály megállapítása és módosítása,
b.)   Az elnökség, a felügyelő bizottság, könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása,
c.)  Az egyesület éves költségvetésének, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása,
d.)  Az elnökség éves beszámolójának és munkatervének elfogadása,
e.)  A tagdíj, belépési díj, vagy vagyoni hozzájárulás összegének magállapítása,
f.)   Döntés hitelfelvétel kérdésében azzal, hogy az egyesület alapcél szerinti tevékenységét veszélyeztető hitelt nem vehet fel,
g.)  Az egyesület éves elfogadott költségvetésének meghaladó mértékű kötelezettségvállalással járó ügyekben való döntés,
 h.)  Az egyesület feloszlásának, vagy más egyesülettel való egyesülésének kimondása;
i.)   Felügyelő szerv létrehozása, ügyrendjének jóváhagyása.
j.)     A befektetési szabályzat elfogadása.
 
 
4.   AZ ELNÖKSÉG
 
4.1.    Az Elnökség az egyesület általános hatáskörű ügyintéző és képviseleti szerve, amely gondoskodik az egyesület alapszabályi rendelkezéseinek, közgyűlési határozatainak végrehajtásáról, szervezi és irányítja az egyesület működését, a gazdálkodási és vállalkozási tevékenységét.
4.2.     Az Elnökség a közgyűlésnek tartozik felelősséggel, tagjai egymással közeli hozzátartozói viszonyban nem állhatnak.
4.3.     Az elnökség dönt és intézkedik minden olyan ügyben, melyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés hatáskörébe.
4.4.     Az elnökség tagjai az Egyesület tevékenységi körében az elnökség, a közgyűlés vagy az elnök által meghatározott konkrét feladatokat hajtják végre, így különösen a partnerszervezetekkel, önkormányzatokkal, gazdálkodó szervezetekkel, egyéb jogi és természetes személyekkel fennálló kapcsolatok szervezéséből és ápolásából eredő feladatokat látják el és ebben a körben képviselik az Egyesületet.
4.5.    Az elnökség döntéseit határozati formában ülésein hozza meg. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja.
4.6.    Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ülés elnöke és két jelenlévő tag írja alá. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, napirendjét, a napirendekkel kapcsolatos hozzászólások lényegét, a meghozott határozatok pontos szövegét, hatályát, a határozati döntések szavazati arányát a döntést támogatók és ellenzők számaránya szerinti részletezésben. Az elnökség ülése nyilvános, azon bármely az egyesület tagságán kívüli személy, személyek – tagi jogosultságok nélkül, az ülés zavartalanságának biztosítása mellett – részt vehetnek. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
4.7.    Az elnökség üléseit az egyesület Elnöke hívja össze, és vezeti le. Az elnökség ülését az Elnök írásbeli meghívóval, a hely, az időpont és a napirend megjelölésével legalább 8 nappal előre hívja össze. Fontos okból az Elnök jogosult az elnökség ülését rövid úton, a meghívó faxon történő megküldésével 3 nappal előre összehívni. 
4.8.    Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjai közül legalább 50%+1 fő ( természetes egész számra felfelé kerekítve ) jelen van. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg, szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételt szavazásra kell bocsátani, ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
4.9.    A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója       ( Ptk. 685.§. b./ pont ), élettársa a határozat alapján
a.)  kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b.)  bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
         Nem minősül előnynek az egyesület alapcél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő alapcél szerinti juttatás.
4.10.  Az elnökség létszáma minimum 5, maximum 7 fő.
Az elnökség elnökét, kettő alelnökét, a titkárt, valamint a többi tagját az elnökség létszámán belül a közgyűlés választja meg.
4.11.  Az elnökség tagjait a közgyűlés határozott időre, négy évre választja meg.
 
5. Az elnökség feladatai:
 
a.)   a  tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
b.)   a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
c.)   az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok megvitatása;
d.)   gondoskodik az egyesület éves költségvetésének és az előző évi számviteli beszámolójának elkészítéséről, és azok közgyűlés elé terjesztésérő,
e.)   az elnökség éves beszámolójának és éves munkatervének közgyűlés elé terjesztése elfogadás céljából,
f.)    az elnökség hatáskörébe tartozik az egyesület belső szabályzatainak meghozatala. Az elnökség az egyesület működésével kapcsolatban Szabályzatban rendezheti az általa szabályozni ítélt kérdésköröket, amennyiben az az Alapszabállyal nem ellentétes.
g.)   hozzájárulás megadása az Egyesület nevében és javára végezhető adománygyűjtéshez.
          h.)   az egyesület éves elfogadott költségvetésének felét meghaladó mértékű kötelezettségvállalással járó ügyekben való döntés.
           i.)     az egyesület munkaszervezetének kialakítása.
 
 
6. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
6.1     A felügyelő bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Az Egyesületnél háromtagú felügyelő bizottság működik. A felügyelő bizottság megbízatása 3 évre szól.
6.2.      A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
6.3.      A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre:
a.)  Összehívja az Egyesület közgyűlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit.
b.)  Köteles megvizsgálni a közgyűlés ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.
c.)  Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a közgyűlés részére.
d.)  Ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.
e.)  Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól. Megvizsgálhatja ill. betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba.
6.4.    A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelőn a közgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
 
a)   az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
 
b)   a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
6.5.    Ha a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - nem hívták össze közgyűlést, vagy az elnökséget, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a felügyelő bizottság is jogosult. Haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.
6.6.     A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest) választ.
6.7.     A felügyelő bizottság üléseit minimum félévente, továbbá az Egyesület évi rendes közgyűléseit megelőző 30 napon belül, valamint szükség szerint tartja.
6.8.     A felügyelő bizottság határozatképes, ha legalább három tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
6.9.    A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
6.10.  A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
6.11.  Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az Egyesület Elnöke a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a közgyűlést.
 
7. A TISZTSÉGVISELŐK
 
7.1.    Az Egyesület elnöke
 
7.1.1.    Az elnök az egyesület vezetője és törvényes képviselője, akit a Közgyűlés a tagok közül egyszerű többségi szavazattal választ meg. Az elnök ellátja az Egyesület képviseletét hatóságokkal, bíróságokkal és harmadik személyekkel szemben. Képviseli az egyesületet az egyesület érdekeltségével működő szervezetekben és gazdasági társaságokban, gyakorolja a munkáltatói jogokat az egyesület alkalmazottjai felett.
 
7.1.2.    Előmozdítja az egyesület jó hírnevének kiszélesítését, az egyesület propagálását, az egyesület tevékenységének minél szélesebb körben való ismertségét. Az egyesület képviseletében eljárva előmozdítja az egyesület társadalmi és gazdasági támogatottságának növelését.
 
7.1.3.    Az elnök hívja össze és vezeti a Közgyűlés, és az Elnökség üléseit. Ellenőrzi és számon kéri a közgyűlési és elnökségi határozatok teljesítését, azok időarányos végrehajtását. Felelős az egyesület szabályszerű működéséért, a számviteli, pénzügyi, adózási szabályok betartásáért.
 
7.2.      Az alelnök
 
Az alelnök (ök) az elnök általános helyettese. Az elnök távollétében, vagy akadályozatása esetén külön meghatalmazás nélkül is bármelyik alelnök - helyettesi minőségben - mindenre kiterjedően teljes körűen gyakorolja az elnök jogait és ellátja feladatait.
 
7.3.         A titkár
 
7.3.1.     A titkár gondoskodik a közgyűlési és az elnökségi ülés napirendi pontjainak megfelelő írásbeli előkészítéséről, a szabályszerű határozathozatalról és a közgyűlés, illetve az elnökségi ülés jegyzőkönyvvezetéséről. Az elnökség, vagy a közgyűlés által meghatározott konkrét feladatokat hajtja végre.
7.3.2.     A titkár köteles gondoskodni az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. 
7.3.3.     Gondoskodik az Egyesület határozatainak rögzítéséről a Határozatok Könyvében.
7.3.4.     Távolléte, akadályoztatása esetén az Elnök által a helyettesítésre kijelölt elnökségi tag helyettesíti
 
 
7.4.      A felügyelő bizottság elnöke, tagjai:
 
7.4.1.    A felügyelő bizottság tagja a közgyűlésen, és az egyesület elnökségi ülésén tanácskozási joggal rész vehet.
7.4.2.    A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.
 
 
8. VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGE, FELELŐSSÉGE:
 
8.1.    Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,
a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és
b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
c) aki
ca) magyar állampolgár, vagy
cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
 
8.2. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett civil szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más civil szervezetnél is betölt.
 
8.3.    Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a közgyűlés, vagy az elnökség elnöke vagy tagja ( ide nem értve az egyesület közgyűlésének azon tagját, akik tisztséget nem töltenek be),
 
b) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
 
c) az a)-b) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
 
8.4.    A közgyűlés a vezető tisztségviselőt azonnali hatállyal visszahívja, ha vele szemben a fenti kizáró- vagy összeférhetetlenségi okok bármelyike fennáll.
 
8.5.    A vezető tisztségviselők az egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható gondossággal, az egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a közgyűlési határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
 
 
IV. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE ÉS AZ ALÁIRÁSI JOG GYAKORLÁSA
 
1.         Az egyesületet az Elnök és bármelyik alelnök együttesen képviseli.
Az elnök távolléte, vagy akadályoztatása esetén a kettő alelnök gyakorolja az együttes képviseletet.   
2.         Az egyesület nevében az aláírási jogot az Elnök, és az alelnök(ök) akként gyakorolják, hogy az iratokat az egyesület teljes kézzel, géppel írt, előnyomott vagy nyomtatott elnevezése alatt az elnök és egy alelnök – az elnök távolléte, vagy akadályoztatása esetén mindkettő alelnök - együttes aláírása szükséges. Ez vonatkozik az egyesület pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre is.
 
 
V. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSE, GAZDÁLKODÁSA
 
 
1.         Az egyesület a alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.
2.         Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület alapítója, tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
3.         Az egyesület a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.
4.         Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. Az egyesületnek hitel, visszatérítendő támogatás csak úgy nyújtható, ha a visszatérítési kötelezettség nem haladja meg az egyesület rendelkezésre álló vagyonát.
5.         Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy az egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság az egyesülettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez. Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű az a szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele.
6.          A egyesület bevételei:
a)  tagdíj,
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
7.       Az egyesület gazdasági-vállalkozási bevételének minősül különösen a befektetési tevékenységből származó bevétel. A befektetési tevékenységet végző egyesületnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a közgyűlés a felügyelő bizottság véleményének kikérését követően fogad el.
8.        Az egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. A civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az egyesület elnökének írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
9.         Az egyesületnek az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. A civil szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.
10.       Az egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
11.       Az egyesület gazdálkodását éves költségvetés és munkaterv szerint végzi. A munkatervet és a költségvetést a közgyűlés állapítja meg és fogadja el az évi rendes közgyűlésen az elnökség előző évi beszámolójának elfogadásával együtt.
12.       Az egyesület tagjai és tisztségviselői az egyesület érdekében végzett tevékenységükért általában díjazásban nem részesülnek, erre csak közgyűlési határozat esetén van lehetőség, az egyesület érdekében végzett tevékenységükkel kapcsolatos igazolt költségeiket az egyesület megtéríti.
13.        Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenységére kell fordítania.
 
 
 
VI. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
 
1.        Az egyesület megszűnik, ha
a)  az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,
c) a bíróság feloszlatja,
d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,
e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,
és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.
 
2.       Az 1. pont b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.
 
3.      Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról -  a hitelezők kielégítés után - a megszűnést kimondó közgyűlés által meghozott módon kerül felosztásra, vagy száll át a jogutódra. Jogutód nélküli megszűnés esetén szintén a megszűnést kimondó közgyűlés dönt, hogy mely szervezetre, vagy milyen célra fordítja az egyesület fennmaradó vagyonát a fizetési kötelezettségek teljesítése után. Amennyiben a megszűnésről nem a közgyűlés dönt, úgy az egyesület esetleges vagyona a .......... vagy jogutódját illeti meg.
 
 
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
 
1.         Az egyesület működése felett az ügyészség törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
3.      Az egyesület működésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogálláról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény ( Ectv.), valamint a Ptk. egyesületekre vonatkozó, továbbá 350/2011. ( XII. 30.) kormányrendelet rendelkezései az irányadóak.
4.      A tagok tudomással bírnak arról, hogy az egyesület Alapszabályát a Pécsi Törvényszéknek be kell nyújtani, s egyben meghatalmazzák dr. Rövid Noémi ( 7800 Siklós, Felszabadulás u. 92/C.) ügyvédet, hogy az egyesület alapszabályának benyújtásával kapcsolatosan képviseletükben a Pécsi Törvényszék előtt eljárjon.
        5.      Jelen Alapszabályt az egyesület 2012. november 09. napján megtartott közgyűlése megvitatta és elfogadta.
 

 

Készítette és ellenjegyezte:
Dr. Rövid Noémi
ügyvéd
 
 

© 2013 Minden jog fenntartva.

Készíts ingyenes honlapot Webnode